Epochális oktatás

Az epocha görög eredetű szó, korszakot, időszakot jelent. A Waldorf-pedagógia mindennapjainak egyik alapvető pillére, jellemzője. Ezt a gyakorlatban úgy kell elképzelni, hogy a főoktatás tárgyai (pl. történelem, embertan, állattan, kémia, matematika, geometria stb.) nem húzódnak szét – 45 perces órakeretekre bontva – az egész tanévre, hanem 3-4 (esetenként 5) héten keresztül tömbösítve, összefüggő egészként tanulják a diákok, jellemzően a nap első két órájában. Tehát egy ideig nagy óraszámban van jelen, majd a tantárgy tanulása szünetel.

Miért jó ez?

Az epochális óraszervezés és az, hogy a tanulók saját maguk írják meg jegyzeteiket elősegíti, hogy jobban el tudjanak mélyedni a tananyagban, figyelmük, érdeklődésük tartósan egy-egy területre fókuszáljon, illetve lehetővé teszi, hogy több szempont alapján, különböző megközelítésben, változatos eszközökkel és munkaformákkal járjanak körbe, sajátítsanak el egy-egy témakört.

Az epochális óraszervezés segíti a tanultak élményként történő megélését, egy-egy témakörben való „benne élést”. Így a tanultak nagyobb hatásfokkal rögzülhetnek.

Ennek keretében lehetőség nyílik a gyerekek egyéni fejlődési ütemének hatékonyabb figyelembe vételére.

Az epochák sorrendjének tudatos megválasztása az osztálytanító feladata, szabadsága.